Pokolbéli háromszög
A Zárt tárgyalás című drámát mutatják be szombaton a Stúdiószínpadon
Székesfehérvár - A pokol az a többiek, a pokol az a másik ember. Az eredeti dráma híres mondata így, kimondva el sem hangzik ebben az előadásban, de hát nincs is szükség rá. Erről szól az egész darab.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
|
Mindjárt kezdődik a próba a Vörösmarty Színház Stúdiószínpadán. Jean-Paul Sartre talán leghíresebb drámáját, a Zárt tárgyalást február 12-én, szombaton 19 órakor mutatják be. A díszlet kicsit jobbra dőlő órára emlékeztet, de a földgolyó is nagyjából ilyen szögben forog a tengelye körül. Az ajtó még inkább csálé, a pokolba egyenes úton nehéz eljutni. Az enyészet színei a falon, ajtón, a színészek ruháján. Elöl a végletekig stilizált három bútor: alumíniumból készültek, ridegek, fémesen szürkék, az örökkévalóságig bírják. Három idegen: egy zárt szobában találják magukat, és a darab másfél órájában kiderül, mire mennek egymással. Az előadás rendezője Harangi Mária, aki a Pelikán Teremben tavaly A vágy villamosát állította színpadra. Kifejezetten izgalmasnak találja a háromszögtörténetet.
- Van egy negyedik szereplője is a darabnak, a Pincér vagy inkább a figyelő Nagy Testvér-figura. A történet azonban igazából három ember között zajlik. Az életben találkozhatunk ilyen hármasokkal, és Sartre is a végtelenségig variálja az emberi háromszögek lehetőségeit. Hogyan tudják egymást kijátszani, hogyan fordulnak ketten a harmadik ellen, miként tud a másik kettő fölé nőni egyvalaki. Azért is érdekes, mert két nő és egy férfi van a színen. A Zárt tárgyalás persze erőteljes tézisdráma is, filozófiai nézetek hangsúlyosan szerepelnek benne. Sok, már-már közhellyé vált mondat található a szövegben, amelyek közül sokat kihúztunk, mert nehéz lett volna őket velősen, átélten, természetesen elmondani. A darab leghíresebb mondata - a pokol a többiek - mintegy tanulságképp hangzik el a végén, ám miután az egész másfél óra arról szól, hogy egymás számára mi vagyunk a pokol, sok lett volna még ki is mondani.
|
A színművészeti egyetem mellett Harangi Mária a magyar-francia szakot is elvégezte az ELTE-n.
- Szerettem Sartre-ot, és amikor felkértek a Zárt tárgyalás rendezésére, nagyon örültem. Emlékszem, 19-20 évesen lelkesedni tudtam azért, amit Sartre az arcunkba vágott. Ma már másképp gondolom ezt, árnyaltabban, és egyrészt meg kellett küzdenem azzal, hogy a kikezdhetetlen logikával megírt történetet és gondolatfolyamot hogyan tudom megint a magamévá tenni, másrészt muszáj volt vitatkoznom is vele. Az író a szemünkbe mondja, hogy ilyen rettenetesek vagytok-vagyunk, és az a szándékom, hogy a néző végül úgy álljon fel a székből, hogy így nem lehetne élni. Persze nem filozófiai értekezések tárháza a darab, hanem nagyon jól megírt dráma. A három ember történetei lebilincselőek és egyben elrettentőek is. A köztük zajló játszmák izgalmassá teszik az egyszerű szituációt.
Akik részt vesznek a pokoli játékban: Szalay Annamária (Ines), Ullmann Mónika (Estelle), Buch Tibor (Garcin), Kelle János (Pincér). A díszlettervező Romvári Gergely.
Címkék: színház, zárt tárgyalás
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.