Sziklából Lúdvérc
Székesfehérvár - Képregényt lapoztam, nézegettem a napokban, bejárhattam vele a Tejillatú pusztát, felidézhettem a regék, mondák ízét. Szellemes, igényes munka. Bocs! Hobbi!
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Pedig soha nem voltam nagy képregényrajongó. Igaz, nem is volt túl széles a kínálat akkoriban, a hatvanas-hetvenes években. A Fülesben azonban megjelentek Korcsmáros Pál és Zórád Ernő kiváló művei, azokat élvezettel nézegettem. Kovács Zsolt számára azonban tulajdonképpen az indíttatást jelentették. Amikor ezeket a képregényeket - és mellettük még számosat - látta, megállt az idő, és azóta próbálja visszaadni azt, ami a fejében, képzeletében egy történetről megjelenik. Ám az igazi rácsodálkozás Asterix volt, a gall történelmi képregényhős, amelyet igazán megszeretett. De most már áruljuk el, hogy kiről is beszélünk. Kovács Zsolt kohómérnök végzettségű, mérnökként egy fehérvári cégnél dolgozó kétgyerekes pákozdi családapa, akit mellesleg eredeti fantáziával és jó rajzkészséggel áldott meg a sors. Így aztán hobbiból rajzol, gyerekkora óta történeteket képesít meg. Ő a szerzője annak a műnek, amire a legelején már céloztam. A címe: Mondák Könyve, első rész: A tejillatú puszta. Akinek a cím ismerős, az nem téved: a képregény Komjáthy István könyve nyomán készült, a jogörökösök, Komjáthy Mária és Komjáthy István hozzájárulásával.
Térjünk vissza most kicsinyég Asterixhez, amely inkább csak lökést, kedvcsinálást jelentett - jórészt a humora miatt- , de nem követendő, pláne nem másolandó példát. Annál is inkább, mert:
- A történelmet ismerő írónak Asterix a legendák kalandos, fikciós feldolgozását jelenti. Az enyém más, mert eredettörténetről, regékről, mondákról szól, azok adják a lényegét, tartalmát.
A Tejillatú puszta olyan történeteket tartalmaz, amelyek szinte minden nép eredettörténetében fellelhetők, s a szerző számára az volt a nagy kihívás, miként lehet a többrétegű mesét úgy megjeleníteni, hogy az olvasható, emészthető legyen. Ráadásul sok humorral, iróniával, más-más generációknak szóló, s számukra érthető utalásokkal. Kinek szól tehát? A szerző úgy véli:
- A gyerekeknek, a gyermeklelkű felnőtteknek, s azoknak, akik szeretik a mókás történeteket. A visszajelzések szerint van, aki annak találja, akad olyan is, akinek nem tetszik, így van ez rendjén. S nyilván vannak, akik nagyobb patetizmussal élik meg ezt a témakört.
Szerintünk egyáltalán nem bántó, inkább kedvesen humoros a feldolgozás. Erről olvasóink is meggyőződhetnek. Mától ugyanis folytatásokban közöljük Kovács Zsolt magánkiadásban megjelent képregényét. Benne a sziklából lett Lúdvérccel, rengeteg más szereplővel, ötletes rajzzal, fordulattal. Az első rész egyébként kis túlzással évtizedekig készült. A Mondák Könyve második képregény része, A csudafejű szarvas is elkészült már. Ott van a számítógépben, és kiadásra vár.
Címkék: kultúra, képregény, mondák könyve, kovács zsolt
