A nagy mítoszok kiüresedésekor saját mítoszt teremt magának
A grafika tudós művésze
Székesfehérvár - A Vörösmarty Társaság művészetbarát köre 60. születésnapja alkalmából hívta meg a grafika fehérvári születésű nagymesterét, akivel Arató Antal beszélgetett.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Telekis diák volt a szépreményű ifjú, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola Grafika Tanszékének növendéke, később tanára. Számos alkotóközösség tagjaként arra törekedett, hogy a legjobbaktól tanuljon, hogy minden műfajban képben legyen. A német kultúrában is vannak meghódított birtokai, ősei frankok voltak. Tagja a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetségének. Derkovits-ösztöndíjat kapott, majd a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként nyílt kiállítása Rómában. Az 1978-as év eseménydús: akkor vette feleségül Lelkes Mária belsőépítészt, s akkor jelent meg első grafikai albuma. A British Council ösztöndíjával Norvégiában is dolgozott. Sorra nyíltak kiállításai itthon és külföldön. Elhalmozták elismerésekkel, övé lett például a Tallini Grafikai Biennálé első díja. A Hágai Királyi Akadémián fametszet-kurzust vezetett. Neki ítélték Baden-Württenberg kulturális és művészeti nagydíját. Mindezen közben albumokat bocsátott útjukra, például a németek vándorlását, letelepítését, történelmét dolgozta fel 22 lapon. Nagy Gáspárral közösen készítették a Hullámzó vizeken kereszt című kötetet. Kétezer is a termékeny évek egyike: Dégen, a Festetics-kastély parkjában avatták fel szabadtéri óriásgrafikáját, s ebben az évben készült el secco-sorozata Szenttamás Imre majorjának ősparkjában álló Almásy-kastélyban. A kastélykápolna monumentális képeit is a millennium tiszteletére fejezte be. A Törökszentmiklós-Mezőtúr között lévő majorra, ahol angol telivéreket tenyésztettek, 1983-ban talált rá. Lovakat csutakolt, nyergelt, a lóversenyzésbe is belekóstolt. Máig nem szűnő szenvedélye az állatvilág egyik leggyönyörűbb, legokosabb teremtményének rajzolása. Az Imremajori millenniumi rendezvényen találkoztam egy lóbolonddal, aki a fülembe súgta: Jó, ha tudja, a ló csak jobb híján barátkozik az emberrel. Közlése nem lepett meg, tudom, hogy ez az állat sokat szenvedett attól, hogy az ember társa lett, s főleg amiatt, hogy Isten kétlábú teremtményei - többnyire a férfiak - hátára ülve imádtak hősködni, hivalkodni, be- és kivonulni, népeket leigázni...
Ez pedig akkor jutott eszembe, amikor a Vár folyóirat 1-2-es számában fellapoztam Arató Antal Kőnig Róbert M. S. mester-díjas című írását. Illik tudni, hogy a mi Robink vette át a tizedik M. S. mester-díjat, és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy másik M. S. mesterünk a móri Nagy Benedek. A kiállítás címe Balassit idézte: Az jó hamar lovakról. A költőóriás mint lovas kapitány vitézkedett 1580-ban a török megszállás alatt szandzsákságként létező Hatvanban. Az évfordulóra emlékezve a lóábrázolás 21. századi kísérleteit állították ki, közülük a legmesteribbeknek a Kőnig-rajzok bizonyultak.
A Vörösmarty Társaság Áron Nagy Lajos Művészetbarát Köre abból az alkalomból hívta meg a grafika nagymesterét, hogy az idén lesz 60 éves. Ezt az alkalmat, hajdani telekis osztálytársai is kihasználták, így osztálytalálkozó is lett a koccintós, tortás szülinapi köszöntésből. Kiállításán korai munkák, rézkarcok, lino- és fametszetek, festmények, kis- és nagy grafikák adtak ízelítőt a hatalmas életműből.
Nem az a dolgom, hogy számítógéppel dolgozzak. A kézzel rajzolást, az anyag hagyományos megmunkálását viszem tovább. Az áttranszformálás, a metamorfózis izgat... - vallotta. A zene is elvarázsolja, izgalomba hozza. Bach Vadászkantátájából és Mozart Varázsfuvolájából kiállítás kerekedett, meg értekezés, filozófiai elemzés témája lett. Organikus dinamika című tanulmányával Summa cum laude minősítéssel DLA tudományos fokozatot szerzett.
A költő Nagy Gáspár szerint K. R. olyan alkotó, aki sohasem rest a fáradságos szellemi vándorlásra gyalog és lóháton, aki mer elmélkedni, lassan haladni. Amikor mindenki rohan, ő megáll és szemlélődik. Kultúrák, mítoszok, mitológiák határmezsgyéjén és keresztezési pontján fölállított magaslesről vizsgálja, rajzolja, festi, formázza a kultúra, a szellem tartományait, egyedi karakteres toposzait. A nagy mítoszok kiüresedésekor új mítoszt teremt magának s nekünk.
Címkék: kiállítás, grafika, arató antal
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.