Száz év múltán újra szilaj gulya legelhet a Csíkvarsai-réten
Valóra vált álmok
Csákvár (szr) - A természetvédelmet nem lehet az íróasztal mögül irányítani. Bakancsot, hátizsákot fel, irány az erdő! Hóban, fagyban, szélben is muszáj menni - tudtuk meg.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Varga Zoltán, a debreceni egyetem professzora és Rakonczay Zoltán, egykori miniszterhelyettes szintén elismerően szóltak a helyről.
Hosszú és göröngyös volt az út, amíg az alapítvány elérte a célját, hogy megvásárolhassa a Vértesben található veszélyeztetett élőhelyeket, amelyek nekik köszönhetően még ma is bővelkednek természeti értékekben - ez derült ki Viszló Levente előadásából, amelyet a jubileum alkalmából tartott az alapítvány utóbbi tizenöt évéről, a Geszner-ház előadótermében. A vetítővásznon megjelenő első dián Boros Ádámot láthattuk a Haraszt-hegyen néhány természetvédő társaságában. A dia még e tevékenység hőskorában történt kutatás mozzanatait tárta elénk. Ezt a tevékenységet igazán csak az értheti, aki nem az íróasztal mögül adja az utasításokat, hanem fogja a hátizsákot, bakancsot húz és nekivág az erdőnek, nap mint nap járja azt, esőben, hóban - tette hozzá Viszló Levente.
A következő diák segítségével az első madárvédő táborok hangulatából kaphattunk ízelítőt: hóval borított szovjet katonai sátor, mínusz tizenhét fokos hajnalok. De végigcsinálták. Azóta már hagyományosnak mondható a madarásztábor, amelyet évente megrendeznek Csákváron. Az alapítvány munkatársai által végzett madárvédelmi tevékenységnek is köszönhetően hazánkban él az európai kerecsenállomány zöme. Erről a tevékenységről lapunk nemrégiben részletesen beszámolt.
Még egy dia... És egy újabb. A képeken őshonos magyar állatok és a régi mintájára újonnan felépített Geszner-ház. A madár- és élőhelyvédelem mellett folyamatos a kutatási, monitoring tevékenység, a helyi védett területek kijelölése. Az alapítvány mintagazdaságot hozott létre, egy jelenleg ötszáz egyedet számláló szürkemarha-gulyával. Ezek az állatok a Csíkvarsai-réten legelésznek, ahol az elhivatott dolgozók a szénabetakarításkor is gondosan ügyelnek arra, hogy az élővilágban ne okozzanak károkat.
A Vértes Natúrpark létrejöttével most már szervezeti keretek között zajlik a természetvédelem.
