Mikor törhet ki a vulkán újra? Katasztrófaturisták lepik Izlandot
Egyenesen jó tett a válsággal küzdő izlandi gazdaságnak az Eyjafjallajokull vulkán kitörése: a világ minden pontjáról érkező katasztrófaturisták nem várt bevételt hoznak. De várható-e újabb, valóban nagy kitörés?
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
|
Izland valójában tele van szunnyadó vulkánokkal, ezeket onnan lehet megismerni, hogy általában egy nagy jégmező fedi azokat. Amikor egy ilyen tűzhányó kitör, hihetetlen mennyiségű jeget olvaszt meg: az Eyjafjallajokull szomszédságában lévő Katla 1918-as kitörése során például húsz másodperc alatt hat-hétszáz méter vastagságú jég olvadt meg az alulról kitörő forróság hatására. A felszabaduló vízmennyiség olyannyira megduzzasztotta az addig csak csordogáló vízfolyásokat, hogy az Amazonas folyóéval azonos vízhozamot produkáltak. Mondani sem kell, hogy ez a víz szinte minden útjába kerülő tárgyat elmos. Ezért az izlandiak a szigeten körbefutó egyetlen főutat úgy tervezték, hogy a hidak lába készült csak betonból, az útpálya tartószerkezete viszont fából van. Az érkező áradat ugyan könnyen széttöri a fát, ám az így szabadon állóvá váló betonlábakat nem dönti el, így az áradás után rövid időn belül ki lehet javítani a károkat.
|
De térjünk vissza a sziget rettenetes erőihez: Izlandon az Atlanti-óceán alatti kőzetlemezek éppen távolodnak egymástól, így sok az úgynevezett hasadékvulkán. Ilyen például a Laki-hasadék is, amely 1783-ban lávaszökőkútként tört ki, s egy Balatonnyi lávát köpött a felszínre. Ez önmagában még nem is lett volna akkora baj, a helyiek megszokták, hogy itt-ott láva tör elő a földből. Ám a kitöréssel jelentős mennyiségű hamufelhő is a levegőbe jutott, ami nem sodródott el a sziget fölül, így vastag rétegben belepte a mezőket. Az állatok éhen vesztek, így a lakosság is majdnem kipusztult Izlandon. Az Eyjafjallajokull vulkán esetében mostanában többen riogatnak hasonlóval, azzal, hogy a hamufelhő akár az egész kontinens időjárását is megzavarhatja, és hogy idén nem is lesz nyár. Nagy Balázs cáfolta ezeket a vélekedéseket, ugyanis a mostani kitörés hamuja csak hat-hétezer méteres magasságig jutott a légkörbe. Voltak olyan nagy kitörések, amikor a hamu egészen a sztratoszféráig jutott, a mexikói El Chichon 1982-es kitörésével például annyi por és hamu került a felső légkörbe, hogy nagyjából 0,5-0,7 Celsius-fokkal csökkentette hosszú hónapokon keresztül a globális átlaghőmérsékletet.
És hogy mi történhet a közeljövőben? Egyesek a már említett Katla vulkán kitörését várják , ami - ha megtörténik - valóban nagy bumm lehet. De az is előfordulhat, hogy az Eyjafjallajokull néhány hétig pöfékel, majd újra elszunnyad. De a pöfékelés akár évekig is eltarthat! Nagy Balázs szerint egyébként a vulkánra szerelt gázérzékelők valamint a GPS is jelzi, ha valóban nagy kitörés kezdődik. A műholdas helymeghatározó rendszer például már néhány centis mozgást is érzékel, ami nyilvánvalóan azzal függhet össze, hogy a hegy alatti láva felfelé nyomja a hegyet. Mindenesetre az ELTE természetföldrajzi tanszékének szakembere azt javasolja a bátraknak, ha szeretnének testközelből vulkánt nézegetni, induljanak Izlandra!
Címkék: Izland, vulkánkitörés, hamufelhő, izlandi vulkán
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.