Milyen nyarunk lesz? Kánikula, eső, fülledtség jöhet
FMH - A nyár első napján keresték a választ az érdeklődők egy szakember segítségével a kérdésre: milyen időre számítsunk? Fürdőruhával, esőköpennyel, napernyővel vagy kalucsnival készüljünk?
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
|
Tóth Tamás meteorológus előadást tartott A Szabadművelődés Házában. A Milyen nyarunk lesz? című téma sok érdekességgel szolgált, de a válasz nem egyértelmű, nem tudjuk, mit hoznak a felhők, mennyi lesz a napsütés.
Érdekes dolgokat hallottak a résztvevők, de sajnos arra nincs egyértelmű válasz, hogy milyen nyarunk lesz. Arra nem sikerült jóslatot kicsirkanunk Tóth Tamás meteorológustól, hogy az elkövetkezendő két-három hónapban mikor vegyük ki a szabadságunkat, mikor verjünk sátrat a tóparton, mikor maradjunk otthon, hogy ne ázzunk el tetőtől talpig.
Hogy a résztvevők mégsem csalódottan ültek A Szabadművelődés Házában, az annak köszönhető, hogy a szakembernek sikerült több mint másfél órán át fenntartani a hallgatóság érdeklődését. A teremben ült néhány hozzáértő is, akiknek nem jelentett újdonságot az sem, amikor elhangzott, hogy a légköri hidrotermodinamikai parciális differenciál egyenletrendszer az a matematikai, illetve fizikai modelleken alapuló számítássorozat, amelynek köszönhetően információkhoz juthatnak az időjárási előrejelzéseket illetően a szakemberek. Ennyit a meteorológiai tudományról, amely igen gyorsan fejlődik, igényli a hatalmas számítógépes hátteret - a meteorológián kívül csak a hadászat használ ilyen kapacitású számítógépeket -, viszont a nagyközönség számára csak az előrejelzésekkel jelent egyet.
|
- Mindennapjainkat meghatározza az időjárás - folytatta a fiatal meteorológus. - Amikor a világban katasztrófák történnek, azok jó részét az időjárás okozza. Érzékenyek és kiszolgáltatottak vagyunk, ezért igen odafigyelünk egyrészt ezekre a jelenségekre, másrészt az előrejelzésekre. Ha bekövetkezik valamilyen katasztrófa, a meteorológia szerepe felértékelődik, mint történt ez az emlékezetes 2006. augusztus 20-ai katasztrófánál és annak kísérő jelenségei után a fővárosban.
A szakember képeken mutatta be Mátrakeresztes, Mád települések 2005-ben bekövetkezett katasztrófáit. Hatalmas árvíz, hosszan tartó zivatartevékenység sújtotta a falvakat, a villámárvíz gyakorlatilag a fél Mátrakeresztest elsöpörte. A katasztrófa után határozta el a kormány, hogy a megelőzésre veszélyjelző szolgálatot állít fel. A 141 éves intézetnél 2005. február elsején állt fel a veszélyjelző osztály, amely a rövid távú prognózisokkal foglalkozik a lakosság, illetve az állami szervek tájékoztatása érdekében. Még az év március 13-án a Balaton térségében bekövetkezett egy lecsapó szélvihar, amelyet hidegfront követett, ez jegesedést okozott, kicsapta a Balaton hullámait. Felhőszakadás miatt teltek meg a pesti metróaluljárók szintén az év júniusában, a buszok tengelyig jártak a hömpölygő vízben.
|
- A 2006 szélsőséges év volt - folytatta a szakember. Innen datálódik a szoros együttműködés a katasztrófavédelem és az intézetünk közt. Tavaly az özönvizek májusát éltük, két olyan ciklon vonult végig az országon, hatalmas tömegű csapadék zúdult ránk, amire gyakorlatilag példa nem volt a közelmúltban. Merem állítani, hogy az a bizonyos ciklon, ami 2010. május 11-18. között csapott le hazánkra, a történelem egyik legnagyobb csapadékát okozó ciklon volt. A meteorológiai feljegyzések történetében sem találunk ehhez hasonlót. Minden eddigi csapadékrekord megdőlt, két-három nap alatt négy-öt májusnyi eső zúdult le az ország egyes részeire. Ráadásul, a problémát nehezítette, hogy a ciklon hátoldalán a Dunántúlon 100-120 kilométeres széllökések érkeztek, a Balatonnál még nagyobbak is. A következő ciklon már arról emlékezetes, hogy új esőt hozott, ami a borsodi, mélyebben fekvő területeket teljesen elárasztotta. Az idén, mintha teljesen átfordult volna az időjárás. A tavalyi, rekordcsapadékos év után jött 3-4 száraz hónap, ami szintén extrémnek mondható. A belvizes területek hatalmasak voltak, a négy száraz hónap elősegítette a védekezést. Most meg, a meteorológiai nyár első napján a nagy meleg, a gyorsan lezúdúló eső jellemzi időjárásunkat.
Tóth Tamás arról is beszélt, hogy az automatizált mérések, a földfelszíni, a légköri megfigyelések fontosak az előrejelzések meghatározásában. A szakemberek munkáját műholdak, rádiószondák és egyéb eszközök segítik, pásztázzák a légkört. Hazánkban automatizált a meteorológiai mérőhálózat. Napjainkban 105 helyen jegyzik az információkat, de hamarosan bővül a hálózat. Az Alföld és a folyók vízgyűjtő területein újabb 140 állomást állítanak fel. Az országban eddig három rádiószonda működött, de meghúzták a nadrágszíjat, keddtől csak kettő dolgozik. A megtakarítás várhatóan évi húsz-huszonöt millió forint körüli.
|
A '70-es években körülbelül három napra lehetett közelítő becslést adni az időjárásról a légköri folyamatokat ismerve, mondta a szakember. Manapság ez 8-10 nap, ami nagy fejlődést jelent, de a légkör még komoly bizonytalanságot tartogat. Az előrejelzésekre nemcsak a magánemberek, hanem cégek, főként az energiaszektor alapoz, amelynek szüksége van a becslésekre, hogy tudja, mennyi energiát kell tartalékolnia. Egyfokos hőmérséklet-csökkenés akár 10 százalékkal is növelheti az energiafelhasználást, milliárd köbméternyi gázfelhasználásról is szó lehet. A média, a közlekedés, az ipar is nagy megrendelő, valamint a légiközlekedés.
Már csak azt kellene tudnunk, milyen idő lesz nyáron? A szakember szerint lesz kánikula, eső, fülledtség, figyeljük a 8-10 napos előrejelzéseket. A tapasztalatok, a megfigyelések, az adatok is segítenek, hogy ne kelljen az eget kémlelnünk, megteszik a szondák, a meteorológusok.
Hét-tíz nap előjelzése
- A közeli napokra szóló előrejelzések szerint fülledt lesz az idő, minden nap eshet az eső, de nap közben meleg lesz.
- Gomolyfelhő-képződés, zivatarok kialakulása, lezúduló záporok, amelyek éjszakára több helyen megszűnnek, ez lesz a jellemző. A folyamatok újra és újra elindulnak, lejátszódnak egy ideig. A hőmérsékletekben sem lesz lényeges változás, marad ez a 30 fokos meleg.
- A jelzéseket kódokkal lehet közvetíteni.
Kinek jó idő, kinek szenvedés - Tihanyi Tamás jegyzete
Ülök a kocsiban, és folyik a hátamon a víz, kintről dől a meleg és a kipufogógáz. Azt mondja a rádiós időjós, jó idő van. Berágok ezen. Mert egészen relatív, hogy kinek mi a jó idő. Aki tele van pénzzel, és ezért szabadidővel, biztosan örül, amikor hétágra süt a nap, mert mehet a vízpartra, és a legfőbb gondja, melyik oldalára forduljon a napozóágyon. De látok egy embert, amint nyeli a forró levegőt az aszfaltozógép mellett, s el tudom képzelni, milyen az idő a földeken, a szőlősorok között, a kapanyél mellett. A kórházban, ágytálazás közben. Jó? Ilyenkor nyárelőn annyira elborítanak minket az utazási irodák hirdetései, hogy azt hihetnénk, a magyarok egész nyáron át csak utaznak. Pedig dehogy. A lakosság mindössze 36 százaléka vesz részt legalább egyszer többnapos belföldi kiránduláson, az otthonülő kétharmad legnagyobb része ezt anyagilag nem engedheti meg magának. Külföldről már ne is beszéljünk. Igazi nyaralást, vagyis legalább ötnapos távollétet csupán honfitársaink ötöde engedhet meg magának. Ráadásul aki útnak indul, többnyire anyagi erején felül teszi: nem veszi meg a cipőt, amit már jó ideje kinézett magának, hagyja, hogy kétszázezer kilométer fölé ugorjon autóján a kilométerszámláló, a sörnek pedig az ízét is elfelejti. És a lemondások közepette megspórolt pénzből csomagol össze, és próbál eltölteni néhány nyugodt napot valahol, valamelyik nyaralóhelyen. Tele lelkiismeret-furdalással, netán bűntudattal, hogy olyat tesz, amit nem szabadna. Szóval ilyenekre gondolok, amíg ülök a kocsiban és hallgatom, hogy jó idő van. Hát, igen.. Legalább az idő legyen jó, ha a kedvünk nem az.
Címkék: időjárás, nyár, meteorológia, időjárás-előrejelzés
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.