Telefon a Holdról - az űrutazás egyre elérhetőbb lehet
Székesfehérvár - Van-e élet a Földön túl? Milyen lehet egy utazás a világűrbe? Ezek a kérdések és a modern technológia bizonyára sokak fantáziáját megmozgatják, minden korosztályban. Ha a technika olyan gyorsan fejlődik, mint eddig, akkor hamarosan nemcsak a fantáziánkban alkothatunk képet e témákról.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
A világűr felfedezése 1957. október 4-én indult a Szputnyik 1 felbocsátásával, és azóta is töretlenül halad. Holnapután, április 12-én lesz 50 éve, hogy Jurij Gagarin megkerülte a Földet űrhajójával. Az évforduló tiszteletére pénteken konferenciát tartott a Tarsoly Ifjúságért Egyesület A Szabadművelődés Házában, Súlytalanság? Az európai űrkutatás lehetőségei címmel.
|
Az előadásokra kíváncsiak voltak a világűr rajongói, az érdeklődő diákok és a Földünkön túli világot ismerő tudósok, csillagászok is. Leopold Summerer, az Európai Űrügynökség (EŰ) munkatársa rendhagyó kérdéssel kezdte előadását: "Ki akarna elmenni a világűrbe?" A jelentkezőkre frappánsan reagált.
- Azt kell mondjam, a mai fiataloknak még esélye is lehet erre a technika gyors fejlődésének köszönhetően. Nagymamám például nem is gondolta volna, hogy egyáltalán utasszállító géppel repülhet majd két kontinens között. Azóta akkora az innováció, hogy sok pénz ráfordításával rengetegen körberepülték már a bolygót, ahogy Simonyi Károly is tette nemrég.
Egy gyors történeti összefoglalás keretében elmondta: az expedíciók vezető hatalmai még mindig Oroszország és az Egyesült Államok, ám az utóbbi tíz évben Európa többi része is behozni látszik lemaradását az 1975 óta létező EŰ-nek köszönhetően.
- Minden utazás egyedi és valami technikai célt szolgál, amelyet az emberiség a mindennapi életben is hasznosíthat később. A Föld, az óceánok és a jégtakarók megfigyelése mellett hasznos az építőiparnak, a meteorológiának és a telekommunikációnak. Gondoljunk csak a ma használatos navigációs rendszerekre és a mobiltelefonokra!
Az űrkutatást úgy kell elképzelni, mint egy földi nyaralást, amikor a család minden tagja minél több holmit akar magával vinni. A tudósok ugyanígy próbálják a lehető legtöbb eszközt felküldeni az űrbe, ám egy kéttonnás rakéta raktere meglepően kicsi.
- Mindössze pár négyzetméteres a raktér. Egy Mars-utazásnál a hajó tömege a felére csökken, miután elhagyta bolygónk légkörét, további elemeket kell elhagyni a 7700 méteres, másodpercenkénti sebesség eléréséhez. Egy 200 kilós darab érkezik csupán meg a bolygóra, melyben összesen húsz kilogramm eszköz kaphat helyet, gondosan becsomagolva persze.
Másik bolygóra utazáskor a tudósok előtt a planéta 80 százaléka ismeretlen, így meg kell próbálni egy feltérképezett helyre navigálni. Idegen életformák és a technológiai vívmányok mellett új energiákat is megismerhetünk.
- A Földdel ütköző aszteroidákon például szenet is találtak, mely egyik rohamosan fogyó energiaforrásunk. A világűrben ezen kívül mindig süt a Nap. Ez is egy kiaknázható forrás. Nagyon fontos ez nekünk, hiszen a visszaútra való töltést napelemekkel gyűjtjük be. Hogy érzékeltessem a távolságokat és a modernizációt: amikor megérkezik a szonda a Holdra, küld egy képes és hangos visszajelzést. Ugyanúgy megy, mint amikor leszállunk a repülőről és felhívjuk az aggódó családtagokat, hogy épségben landoltunk. Ez a hívás a Holdról manapság másfél másodpercbe telik, a Marsról azonban közel 20 perc, mire elér hozzánk.
A tudósok folyamatosan más, számunkra lakható bolygókat keresnek. Mivel pusztítjuk a Földet, nem árt felkészülni egy igencsak messzi költözésre. Szerencsére ez a nagyon távoli jövő, de ilyen dinamikusan fejlődő tudomány esetén hamar adottak lehetnek ehhez a feltételek.
Címkék: űrutazás, a szabadművelődés háza, jurij gagarin, szputnyik
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.